A Nem vénnek való vidéket és a Fargót láttam a minap. Nagyon egyedien keverednek (főleg az utóbbiban) a humoros jelenetek és a vérfagyasztó momentumok.
Korábban mindig hiányoltam a filmekből a spontaneitást: soha egy véletlen köhintés, egy botlás. Hát most megkaptam. Ráadásul nincsenek igazi hősök vagy happy end. Le a panelekkel! - ez is lehetne a Coen-fivérek mottója.
