Vajon a kultúra mennyiben határozza meg az egyén alapvető jellembeli tulajdonságait és mennyire vannak kultúrafüggetlen emberi tulajdonságok?

Az nyilvánvaló, hogy sok szempontból a kultúra, melyben az egyén felnevelkedik alapvetően határozza meg a tudatot (emlékezzünk Marxra, aki szerint a lét határozza meg a tudatot). Ilyen pl. a hitvilág: sokak számára nehéz felfogni, hogy más vallások gyakorlói gyökeresen eltérő világképpel is bírhatnak. Egyszer elmentem egy Krisna-összejövetelre, és az előadás végén megjegyezte valaki: jó, jó, de hát ez nincs összhangban a Bibliával. Hát persze, hogy nincs. Egy európai kultúrában nevelkedett ember számára idegenül hangzik a szanszára (körforgás a földi létben reinkarnáció útján a megvilágosodásig). Egy távolkeleti Krisna-tudatú hívőnek azonban ugyanolyan idegenül hangzik az eleve elrendelés elve (azaz, hogy már az egyén Földre születése előtt eldől, vajon milyen utat fog bejárni - mint ahogy sok keresztény egyház tanítja).

De ilyen vízválasztó pl. a gazdasági felfogás is. Egyszer Törökországban jártam, és a bazársoron egy árus - míg megkereste a kért árut - megitatta velem a teáját és megetette a szotyiját. :) Sőt, ha egy árus tudja, hogy a szomszédban frissebb az áru, inkább átküld a konkurenciához. Ez is nehezen érthető számunkra, de megvan az oka: számára és az árus-közösség számára nem az egyéni profit a meghatározó, hanem hogy ők, mint közösség együttesen boldoguljanak, ideértve a vevőt is. Ottlétem alatt alig engedték, hogy bármit is fizessek, mondván: vendég vagyok és a vendégnek mindig a vendéglátók lehetőségei szerinti lehető legjobban kell éreznie magát.

Az is érthető, hogy történelmi megszállások sora magába fordulóvá de éppen nyitottá is tehet egy népet és benne az egyént.

Furcsa, de még a tudomány művelését is befolyásolhatja a kultúra! Sokak szerint a többértékű logika magas szintű művelése teljesen természetesen fűződik nagyrészt a távolkeleti matematikusokhoz, hiszen tőlük idegen az európában egyébként sokáig egyeduralkodó determinizmus. Úgy is mondhatjuk: a gondolkodásmódjukhoz "passzol" a többértékűség. (A többértékű logika megengedi, hogy egy logikai állításnak igaz és hamis mellett egyéb értékei is lehessenek.)

De vajon mi a helyzet a kultúrafüggetlen tulajdonságokkal? Hirtelen ez a néhány jutott eszembe:

• Minden ember szereti a humort és a vidámságot, a másik megnevettetését fontosnak tartjuk.
• Minden társadalom kisebb-nagyobb közösségekre bomlik (családtól baráti közösségen át a politikaiig).
• Ilyen lehet még az egyén életének mozgatórugója, hiszen a legtöbb embernek van életcélja (amit persze már a társadalom befolyásolhat/determinálhat).
• Mindannyiunk számára alapvető fontosságú, hogy hasznosnak érezzük magunkat. Ezt ki abban találja meg, hogy a kertjét gondozza, ki abban, hogy közösségben munkálkodjon vagy gyógyítson és így tovább.
• "Nagy igazságok" keresése. Ez különösen fontos, mert nagyon sok "nagy igazság" van és a válasz sokat elárul az egyénről. Például, hogy transzcendens vagy materiális utat választ. (Szerintem például nagy igazság, hogy ne egye le az ember magát, mert akkor ki kell mosni a ruhát.:D)

És egy sajátos példa: amikor Törökországban elszállásoltak, a vendégek számára fenntartott kollégiumi részben volt a szobám, és a mellettem levő szárnyban lányok laktak. Ott több helyen még az órákon sem vegyülnek fiúk és lányok, nemhogy a koliban. Ebből kifolyólag akkora riadalom támadt, amikor véletlenül rossz ajtót választottam és benyitottam a lányokhoz, hogy "menekülnöm" kellett. Jött az őr (természetesen az is nő) és erélyesen kizavart. Phű, de vicces volt. Azért rám nézve hízelgő, hogy azt hitték, végigprütykölöm az összes lányt...

És mikor ezt meséltem a fiú koliban lakó ismerőseimnek, úgy néztek rám, mintha minimum a mennyben jártam volna. Vihogtak, hogy majd vigyem át őket is.

Naszóvalatanulság: kultúrától függetlenül érvényesülnek a nemi szerepek. Minden kissrác ugyanazt akarja... De hogy vajon mit akarnak a lányok...?