- A környéken én vagyok a legjobb, és a legtisztább. - mondta a nő. A férfi nem tudta eldönteni, hogy ez reklámszöveg-e, vagy a nő valóban így gondolja magáról. Mindenestre neki nem volt összehasonlítási alapja. Fizetett, elköszönt, és kilépett a sötét utcára. A bezáródó ajtó keltette apró rezgéshullámok végigfutottak a fapadlón, és felhaladtak a széklábakon a lavórig, amiben a nő az előbb lemosta magát. A vízben úszó spermasejtek a hullámok hatására picit arrébbsodródtak.
Kilencedik nanonovella
2018.11.07. 11:19 | Instant Filozófus | Szólj hozzá!
Címkék: nanonovella
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://instantfilozofus.blog.hu/api/trackback/id/tr6314358007
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
