A fenti kérdést - abszolút komolynak szánva - egy kis falu kocsmájában tette fel nekem egy 15-16 év körüli lány vagy tíz évvel ezelőtt. Én egyből megkedveltem, Dr. Vulgáris Ábris pedig, aki velem iszogatott,  "baszni való kis teremtés" megjegyzéssel jelezte nekem a hölgyről alkotott véleményét.. (Hiába, barátot is tudni kell választani.)

Mihelyst napirendre tértem a nem éppen odaillő kérdés felett, elmagyaráztam a lánynak, hogy a Nap úgy kb. 5 milliárd év múlva fog... khm... kihúnyni, szóval nincs ok csokit tömni az ágy alá. Lehet, hogy akkor már nem is a Földön fogunk élni. Nagyon valószínű ugyanis, hogy az emberiség az utolsó cseppet is ki fogja addigra facsarni a bolygóból. A Föld ugyanis kb. olyan, mint a virágcserépben levő talaj. Elhasználható. Ha meg már senki sem fog élni akkor, akkor úgyis mindegy. De ha mégis kihúzná addig a Föld és az emberiség... nos, hát akkor szívás van. Az emberiségnek. A Világ azonban szebb hely lesz - tettem hozzá még én (vagy az alkohol).

Vulgáris röhögve odasúgta nekem, hogy nem lenne hülyeség fokozni ezt az utolsó-nap-pánikot, és ennek ürügyén - carpe diem! - hazavinni a kiscsajt. Ügyet sem vetve arra a kb. harminc év korkülönbségre, és arra, hogy nikotintól sárga fogai és bőre, valamint az alkohol hagyta nyomok nem teszik különösen vonzóvá tinicsajok körében. A dolog jogi oldaláról nem is beszélve.