Tradicionális társadalmakban alapvető szerepet játszik a család. Ezzel szemben a fejlett, nyugati társadalmakban az emberek egy rakás egyéb dologgal töltik ki az idejüket: idegennyelv-ismeret birtokában utaznak, külföldön vállalnak munkát, izgalmas és időigényes hobbikat űznek, magas színvonalú oktatásban részesültek, ezért sok időt töltenek kultúra-fogyasztással (és -termeléssel) stb. stb. Ezért hát a család és házasság - mint elavult "életforma" - háttérbe szorul; helyét a kiterjedt "kapcsolati háló" veszi át. A gyermekvállalás háttérbe szorulása már-már gazdasági katasztrófával fenyeget (pl. a nyugdíjrendszeren és a demográfián keresztül).
Ha ezeket a modern társadalmakat és életformákat az egyetemes fejlődés magas fokú reprezentánsainak tartjuk, akkor ebből logikailag az következik, hogy az emberiség fejlődésének csúcsán egyszerűen felszámolja magát.
(Érdekes lehetőség. Mindazonáltal semmiképpen sem aggasztó.)
