A felszállásom és leszállásom közötti trajektórián a sofőr folyton dudált, hirtelen kanyarodott és indokolatlanul erősen fékezett. Lelki egyensúlytalanságának minden kilengését követte a testem. Össze voltam kötve az ülésen keresztül a busz vázán át a kormánnyal, onnan a kezével majd az idegrendszerével. Bevont a személyes frusztrációiba, úgy, hogy közvetlen kommunikáció egyáltalán nem volt közöttünk. Csak ma történt vele valami? Vagy el van rontva minden az életében? Esetleg őt rontották el a szülei már a gyerekkorában, és neveltek belőle egy kellemetlen diszharmonikus alakot?
A buszsofőr
2017.11.22. 11:33 | Instant Filozófus | Szólj hozzá!
Címkék: busz
A bejegyzés trackback címe:
https://instantfilozofus.blog.hu/api/trackback/id/tr4413346221
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.