Egy, a szomszéd két méter távolságban levő konyhájára néző lakás csöppnyi, betonnal borított belépője előtt fociztam két labdával és három kisgyerekkel. Mikor kicsit pihentünk, a legkisebb gyermek (egy éves két hónapos) kitartóan nézett, és piszkált egy, a beton járda és fal sarkában levő pici lyukat. Nézte, mert meg akarta tudni, mi érdekeset rejt az a kis lyuk. Hát ez az, ami a felnőttekből hiányzik. Számunkra az ilyen kis lyukak jelentéktelenek.
Ha egyet tanácsolhatnék nekünk, felnőtteknek, akkor az ez lenne: nézzünk bele minden kis vacak lyukba magunk körül, tűnjön bármilyen jelentéktelennek is.
