Manapság gyakran használjuk a címbeli a szavakat így, ahelyett, hogy a hagyományos igekötőket illesztenénk: elvállal, felvállal, elpusztul vagy fél (ebben nincs igekötő:).
Ennek az lehet az oka, hogy túl erősnek érezzük azt mondani, hogy felvállalok valamit, elpusztulok valamiben vagy félek valamitől. Ha ezeket mondanánk nevetségessé tennénk magunkat. Manapság azonban "trendinek" kell lenni, az érzelmek kimutatása (fájdalom, félelem) nem felvállalható.
Ugyanilyen a "bepasizik", "becsajozik", "pasim", "csajom" kifejezések mindegyike. Ezektől feláll a hátamon a szőr. Annyira degradáló és azt vetíti előre, hogy nincsenek/nem lesznek érzelmek az adott kapcsolatban. Ez megint csak visszavezet az előző bekezdéshez.
Most bevállalnék egy ivást, de nem akarok holnap a másnaposságtól megpusztulni. Para lenne ha nem tudnék dolgozni.
